Az én-határok érvényesítése szülőként

Sokszor érezzük, hogy nem tudjuk érvényesíteni megfelelően szükségleteinket a gyermekeinkkel szemben és többször adjuk be a derekunkat, hogy az ő szükségleteik teljesüljenek, csak ne legyen megint veszekedés. Az, hogy “beadjuk a derekunk” már előjelez számunkra egy olyan helyzetet, hogy mi lemondunk ezzel valamiről, megalkuszunk, alárendelődünk saját gyermekünk akarata alá… egyre többször tesszük ezt, annál inkább kezdjük érezni, hogy kicsúszik a kezünkből az irányítás. Egy idő után pedig nem értjük, miért nem számít a szavunk a gyerkőccel szemben!? 

“Az én-határok érvényesítése szülőként” bővebben
Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is:

Az együttműködő kommunikációról

együttműködő kommunikáció - érzések

Három szintű kapcsolat létezik

Amikor kisgyermekként éltük a világunkat, érzelmileg függtünk szüleinktől. Meghatározta a fejlődésünket, hogy ők mit közvetítettek felénk. Összeolvadunk a hozzánk közelálló emberekkel és érzelmileg függünk tőlük. Ezt a fajta kapcsolódást hívják kapcsolati függőségnek. Ez felnőtt korunkra is kihat, ha nem tanuljuk meg a módját, hogyan vagyunk képesek függetlenedni. Ha nem érezzünk, hogy egymagunk is teljes értékű emberek vagyunk, akkor a párkapcsolatunkban is hajlamosak vagyunk túlzottan érzelmileg társunktól függeni (társfüggőség).

Olvass tovább...
Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is:

Hiába kiabálok a gyerekkel, nem fogad szót! – 3. rész

Ebben a részben olyan szempontokat szeretnék megismertetni Veletek, amik segítségével elhagyhatóvá válik a kiabálás. Megnézzük, hogyan lehetünk úrrá a tehetetlen helyzeteken és remélem ez a cikk segítségetekre lesz abban, hogy megtaláljátok a saját megoldásotokat a kiabálás legyőzésére.

“Hiába kiabálok a gyerekkel, nem fogad szót! – 3. rész” bővebben

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is:

Jön a tesó! – Hogyan készítsük fel a gyereket a tesó jövetelére?

Mikor az első gyermekünket vártuk, ugye nem kerültünk ebbe a helyzetbe. Nem kellett azon gondolkozni, hogy mi mit tehetünk azért, hogy a gyerkőcünket már most, a baba várás ideje alatt fel tudjuk készíteni a kis tesó érkezésére. Mit tudunk tenni azért a gyermekünkért, aki a középső lesz, ha meg-jön a tesó. Sok családban felüti a fejét a középső gyerek szindróma, amit úgy vélem, hogy tudatos szülőként gyönyrűen lehet kezelni.

“Jön a tesó! – Hogyan készítsük fel a gyereket a tesó jövetelére?” bővebben
Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is:

Babát várok! – Áldott állapot, de mi van a kulisszák mögött?

Babát várok

Nagy boldogsággal tudtuk meg november végén, hogy babát várok. Alig vártam, hogy kikürtölhessem mindenkinek. Nem is nagyon sikerült a családtagok, barátok és közeli ismerősök előtt titkolnom, mert a legtöbb illattól émelyegni kezdtem, minden percben el tudtam volna aludni és a közérzetem sem az igazi a mai napig sem. Most vagyok 12 hetes és ez a cikk már régóta érett bennem.

“Babát várok! – Áldott állapot, de mi van a kulisszák mögött?” bővebben
Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is:

A női természet rejtelmei – Miért van, hogy az egyik pillanatban minden happy, a másikban meg…

Kedves anyukák, biztosan éreztétek már Ti is a női hormonok “jótékony” hatásait magatokon. A nők hangulata, szokták mondani “változékony, mint az időjárás”. Az egyik pillanatban azt érezzük, hogy minden tuti, megy minden a maga útján. A gyerekekkel könnyedén bánunk, együttműködésre tudjuk sarkallni őket. Nem érezzük nehézségnek megnyugtatni őket vagy türelmesnek lenni velük.

“A női természet rejtelmei – Miért van, hogy az egyik pillanatban minden happy, a másikban meg…” bővebben
Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is:

Önismeret a gyemeknevelésben

3 felismerés a saját életedben, ami segít a gyermeknevelésben! – önismeret a gyermeknevelésben

Miért kell az önismeret a gyermek neveléséhez?

Véleményem szerint, ahhoz hogy igazán jó környezetet tudjunk biztosítani gyermekünknek, nekünk is rendben kell lenni lelkileg, egyébként hogyan tudnánk a saját életünket kontroll alatt tartani? Sajnos akaratlanul is hordozzuk a hibás szokásmintákat (pl. konfliktuskezelési nehézségek, elfojtás, önfeláldozás, stb.), amiket sokszor ük-ük-ük szüleink is magukénak tudtak életükben (transzgenerációs örökség), és ritka mikor önmagunktól sikerül felismernünk ezeket önmagunkban. Minél jobban ismered magad, annál jobban tisztában vagy vele, melyek ezek a minták. És az önismeret által a gyermeknevélben már tehetsz róla, hogy ne kövesd el ezeket a hibákat Te is újra. “Önismeret a gyemeknevelésben” bővebben

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is:

Mit tegyünk, mikor már hiszti van?

Mit tegyünk, mikor már hiszti van? – Avagy hogyan éljük túl a hisztit? 🙂

Gyanútlan kezdet

Tegnap reggel elmentünk a boltba ketten a négy éves kislányommal, mert elfogyott a sajt otthon. Imádok vele boltba menni, mert mindig nagyon ügyesen segít összeszedni, amit venni szeretnénk és mindig tartja magát az egyezségünkhöz (egy valamit vehet magának), így nincs hiszti. Mikor kértem a sajtot a pultból, Pancsika sajtos husit kért. Kérdeztem Tőle, hogy biztosan ezt szeretné? “Igen.” Így kértünk sajtos párizsit. Pancsika nagyon szereti a husit 🙂 Gyanútlanul mentünk tovább a sorok között, mikor kicsikém kinézte magának a Dörmit. “Csak egyet kérek anya.” “Drágám, most vettük meg a sajtos párizsit Neked, és különben is, otthon is van Dörmi, hazamegyünk és kapsz egyet.”  Gyönyörűen, ahogy szokta, meg is értette. “Mit tegyünk, mikor már hiszti van?” bővebben

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is: