Párkapcsolati kommunikációról nem csak párkapcsolatokhoz

Van egy nagyon kedves csoportom a Facebookon (Szülő-terelgető: ingyenes, zárt csoport, bármikor csatlakozhatsz Te is), ahol megemlítettem, hogy nemrég voltam egy Pál Feri előadáson, ami a párkapcsolati kommunikációról szólt. Azt is elmondtam, hogy mennyire jó volt és mennyire hasznosnak tartottam még úgy is, hogy a szülő-gyermek közti kommunikációt már régóta tanulmányozom és igyekszem a legtöbb hozzám fordulónak is átadni a tudásom, hogy ők is kamatoztathassák életükben a tanultakat. Ott páran jelezték, szívesen olvasnának róla, mit is hallottam ezen az előadáson.

“Párkapcsolati kommunikációról nem csak párkapcsolatokhoz” bővebben
Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is:

Úr isten!!! Olyan lettem, amilyen nem akartam lenni!!!

Egész életemben azt vártam, hogy családom legyen. Volt idő, mikor esélyt sem láttam rá, de túl lendültem rajta és 2011-ben megismerkedtem gyermekeim apjával. 2014-ben meg is született kislányunk Anna. Megfogadtam, hogy neki teljesen más gyerekkora lesz, mint nekem volt. Mindent megteszek azért, hogy boldogabb élete legyen és érezze, hogy őt szeretjük a világon a legjobban.

“Úr isten!!! Olyan lettem, amilyen nem akartam lenni!!!” bővebben
Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is:

Az én-határok érvényesítése szülőként

Sokszor érezzük, hogy nem tudjuk érvényesíteni megfelelően szükségleteinket a gyermekeinkkel szemben és többször adjuk be a derekunkat, hogy az ő szükségleteik teljesüljenek, csak ne legyen megint veszekedés. Az, hogy “beadjuk a derekunk” már előjelez számunkra egy olyan helyzetet, hogy mi lemondunk ezzel valamiről, megalkuszunk, alárendelődünk saját gyermekünk akarata alá… egyre többször tesszük ezt, annál inkább kezdjük érezni, hogy kicsúszik a kezünkből az irányítás. Egy idő után pedig nem értjük, miért nem számít a szavunk a gyerkőccel szemben!? 

“Az én-határok érvényesítése szülőként” bővebben
Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is: