"Örömmel olvasom a napi pozitív falatokat, amiket a leveleidben kapok. Korábban már találkoztam a coaching szimpatikus nézőpontjával.
Az a csodás benne, hogy rövid idő alatt szokássá válik a jó. És ez nagyon jó.
Én most kezdtem újra dolgozni a babázás után és mondhatom, csak hírmondója maradt a sok sikerélménynek, amit korábban a pozitív nézőponttal elértem.
Ez a húzós időszak egy az egyben sutba vágta az újonnan tanult szemléletet és előjött a a hagyományos, sejtekbe, idegrendszerbe rögzült viselkedésmód. Teljesen "elfogytam" mostanra.
Jó újra találkozni a leveleid által ezekkel a jó gondolatokkal. Érzem, hogy amikor anno találkoztam ezzel a nézőponttal, igazán elültetődött a mag és ott a csírája a lelkemben. Onnan tudom, hogy most, amikor olvasom a leveled, rájövök, hogy ez vagyok én és tudok ilyen lenni. Kell még sok gyakorlás, mert bizony "visszaestem" mert az anyaság nem arról szól, hogy befelé figyelsz és tudatosan felépíted magadban a jót, majd kiterjeszted a világodra. Nekem legalábbis nem ment. Én kifelé figyeltem egy másik kis lényre, minden koncentrációm az ő igényeire fókuszált. Ebben az ösztönhelyzetben a rögzült minta simán lenyomta a vágyottat. Most azonban már látom, hogy vagyok újra én is. Már érzem, hogy újra építeni fogok.
Köszönöm."